Description
Magyarországra, Csehországra, Szlovákiára és Lengyelországra földrajzi elhelyezkedésük Kelet-Közép Európában számos terhet rótt már a 20. század végén is. A V4-ek megalakulását 1991-ben a Nyugat örömmel fogadta, ugyanis így az országok könnyebben tudtak integrálódni a kereskedelembe a Szovjetunió összeomlását követ¿en. A megalakulásuk f¿ célkit¿zése a NATO és az EU tagság megszerzése volt. Miután 2004-ben elérte az együttm¿ködés a célját felmerült a kérdés, hogy mi lehet az a következ¿ nagy feladat amiért érdemes az országoknak összefogniuk? Jelenleg a visegrádi országok politikailag még soha nem látott mértékben eltávolodtak egymástól, holott egyre több kihívással kellene együtt, egymást er¿sítve szembenézniük.Amiért érdemes lenne újjáépíteni a kapcsolatukat az a környezetük megóvása és a klímaváltozás hatásainak mérséklése lenne. Hogyan tudnak a visegrádi országok alkalmazkodni az Európai Uniós elvárásokhoz? Mennyiben hasonlítanak, illetve különböznek a visegrádi országok környezetvédelmi célkit¿zései? Hogyan érinti a klímaváltozás a négy országot? Megfigyelhet¿-e együttm¿ködés a visegrádi országok között?Többek között ebben a könyvben ezekre a kérdésekre keresem a választ.
A Budapesti Gazdasági Egyetemen szereztem a közgazdász diplomámat 2022-ben. El¿ször a TDK dolgozatomban foglalkoztam a környezetvédelem és a klímaváltozás témakörével a visegrádi országokban. Kés¿bb maradva ezen a vonalon de egy kitágított perspektívával a szakdolgozatomban az Európai Unió fellépését vizsgáltam ebben a témában.