Omschrijving
Reményi Tamás szonetteket ír, amely egy középkorból származó, reneszánsz korában népszer¿vé vált versszerkezet, és amelyr¿l a legtöbb verskedvel¿nek (els¿, igazi nagymestereként) Francesco Petrarca és (híres m¿vel¿jeként) William Shakespeare neve jut els¿re eszébe.E verseskötetben százhatvanöt szonett található, melyekb¿l százöt költemény úgynevezett ¿szonettkoszorú", amit a szakirodalom a lírai tökély m¿formájának tart, ugyanis komplikáltsága miatt egy rendkívül nehéz m¿faj: A szonettkoszorú olyan tizenöt szonettb¿l álló ciklus, amelynek mindegyik darabja az el¿z¿ szonett utolsó sorával kezd¿dik, a tizenötödik, ¿mesterszonettnek" nevezett szonett pedig a másik tizennégy kezd¿soraiból áll össze.A százhatvanöt színvonalas - természetr¿l, évszakokról, szeretetr¿l, érzelmekr¿l és keresztény hitr¿l szóló - alkotás és százöt (mesterszonettet tartalmazó) szonettkoszorú által Reményi Tamás a szonettírás egyfajta modernkori mesterének tekinthet¿, aki ezt az igen nehéz m¿fajt mérnöki pontossággal és precizitással, továbbá nagy költ¿kre jellemz¿ érzelmi intelligenciával m¿veli.